Első tesztalanyommal a sátoraljaújhelyi Tesco-áruházban ismerkedtem meg, ahol valami óriási akció jegyében 209 madzsar forintért kínálták a fogyasztóknak a klasszikus sárga 250 ml-es kiszerelést. (A valós ára tehát valahol efelett van, de feltennék rá egy söralátétet, hogy 9-re végződik...) Pozitívum, hogy az italból kapható cukormentes és normál - cukros változat, de azért ha jobban belegondolunk, hogy aki energiaitalt iszik, annak a cukor kérdése max. annyit jelent, mint szarnak a pofon (elnézést a vulgaritásért)... Mellesleg a cukormentes változat szörnyű, erre nincs mit mondani. Bár, számomra majdnem minden light ital szörnyű, szóval erősen befolyásolt a véleményem.
A nedűből tehát két dobozzal vásároltam, és hazatérve hamarosan neki is láttam az elemzésnek. Azonban az energiaital-kóstolásnak szigorú szabályai vannak, így nem kezdhettem egyből a felhörpintéssel. Az első szempont nem más, mint a külalak, ami a Bomba esetében nem is rossz, de mondjuk lehet, hogy befolyásolja nézeteimet a sok Bomba topless-hölgy, meg ilyesmik...
Bármennyire is kínzott már a felbontási vágy, ellátogattam a Bomba weboldalára, amiről utólag kiderült, hogy elég meggondolatlan lépés volt, ugyanis eléggé sokkos állapotba kerültem. Nos, amikor először megszólalt a népzene a fejhallgatómban, akkor még arra gondoltam, hogy a winampom gondolt egy nagyot, és merevlemezem távoli sarkában porosodó fájlokat kevert fel... Aztán kiderült, hogy nem, a Bomba! magyar népzenével, és ezzel a képpel fogadja a gyanútlan energiaitalrajongókat... A weboldal másik nagy attrakciója egy szavazás, melyben arra lehet szavazni, hogy melyik Magyarhon első számú exportcikkje... Nem hiszem, hogy túl nagy meglepetés, hogy az első helyezett nem más, mint a BOMBA! 30,5 százalékkal... (De azért a követőboly is nagyon erős, többek között a Túró Rudi, a paprika, a lányok, a mangalica és a pornóipar támadja italunk pozícióit...)
Lelkemet felvillanyozta az a gondolat, hogy én bizony a hazai ipart támogatom egészségrombolásommal, és még akkor sem kezdtem el gyanakodni, amikor nem találtam a "magyar termék" logót a csomagolásán... Biztosan a dizájn miatt hagyták le róla, (kár, mert ezzel egy biztos fogyasztói kört löktek el maguktól - aki magyar, bombát iszik!) gondolta a naiv vásárló, de aztán hamarosan szembesülnie kellett a szomorú igazsággal, mely szerint a termék származási helye Ausztria... (Nem vagyok anynira jó földrajzból, de azért úgy tudtam, hogy a saját exportcikkünket azért nem árt a saját országunkban gyártani, vagy elég csak forgalmazni?)
Így hát csalódottságomban már nem is volt igazán kedvem végigolvasni, hogy hány E betű található a csomagoláson (a helyes válasz 10, ami azért elég durva, ha jobban belegondolunk, nicht wahr?)... Szerencsére guargumi nem volt az alapanyagok között, úgyhogy jóformán nyugodt szívvel láttunk neki a kóstolásnak...
A tesztpéldány sajnos eléggé megmelegedett a 3 órás csomagtartófogságtól, de azért iható volt. Nos mit is mondhatnék, az íze egészen kellemes, de a tuti-frutti azért nem harcol teljes mellbedobással, mivel ez egy trendi, komoly ital, szóval az íze is ehhez illik... Számban tartva azt is megállípthatom, hogy nem irritál, mint a pezsgő cukorka, ráadásul a szénsavassága sem kellemetlen. Mint a videón is látható, a tesztalanyt először pohárból iszom, és meglepő módon nincs olyan szörnyű kinézete sem, szóval mind optikailag, mint íztanilag egészen kellemes látványt nyújt. A Bomba! természetsen itatja magát, nem létezik, hogy van olyan ember aki ezt nem issza meg egy kör alatt (biztos létezik, de fogadjuk most el ezt a költői túlzás)... Sajnos a melegség bizony nem dobta fel a Bombát, de azért így is elégedetten gyűrhettem össze a dobozt, ma is alkottam valamit!
A vizelethez hasonló melegség tehát befolyásolta a bíráskodást, így tehát úgy döntöttem, hogy a második palack megkapja az esélyt arra, hogy bizonyítsa azt, hogy a dobozon lévő "Serve Chilled" felirat nemcsak reklámfogás. Nos, az eredmény nem tökéletesen. Ugyanis az az igazság, hogy tulajdonképpen nincs olyan ital, aminek ártana a hűtött felszolgálás (talán az anyatej, de már mindegy), úgyhogy a javulás azért nem volt csodaértékű.Az íze hidegen még kellemesebb, jó érzés kortyolgatni (szinte már-már egy kellemes nyári sörkortyolgatásra hasonlít), és az utóíze is kiváló.
Az egyetlen bökkenő az, hogy az energiaitalt az emberek többsége nem feltétlen az íze miatt veszi (ellentétben velem, mert én a gyermekes tuttifrutti-rajongásomat élem ki), így hát fontos tesztelni a hatást. A várható hatás felmérésében újra igénybe vettem a weboldal segítségét, amely azt mondja, hogy kb. olyan hatása van, mint egy kávénak, leszámítva a kedélyt lelombozó ízt. Hát mivel a kávéban nem igazán vagyok otthon, ezért inkább a saját elvárásaimnak próbáltam meg megfelelni. Szóval, egy energiaitalnak frissítenie kell, ez stimmelt, de jobb kedvűvé semmiképpen nem tett. Meg csodát sem tett különösebben, nem kezdtem el pörögni a konyhában, és ráadásul forgólodás nélkül elaludtam fél egykor... Nem azt mondom, egy buliban lehet, hogy másképp jön ki a hatása, ott azért egy fokkal könnyebb felprögöni egy kis üccsitől, meg amúgyis, a placebo-hatás is előjöhet.
Azt hittem, hogy csak ennyit tudtam írni erről az italról, de aztán megláttam a "NYERJ!" feliratot a már összegyűrt dobozon, és azonnal felkaptam a fejem! "Nyerni akarok! Nyerni fogok!" - mormogtam magamban, miközben megnéztem a felbontófülön található nyerőkódot, amit a honlapon lehet beküldeni a tisztelt cégnek (telefonszámot kell mellékelni, remélem nem fognak promózni)... A nyermenény pedig nem más, mint "egy 2007 áprilisában forgalomba helyezett" bombás dekorációs autó! Már alig várom a sorsolást...
Mellesleg igen jól kereshetnek rajtunk a fejesek, mert valahonnan azért csak van pénzük itt autókat meg lányokat fizetni... A BOMBA! legyen veletek!
